Hévíz nem a pásztoréletről, a tűz felett készülő gulyásról és a nyájat terelő pulikutyáról ismert. Mint ahogy a Hortobágy sem a termálvizének gyógyító erejéről, ízületi regenerációs kezeléseiről. De mindkettő jellegzetesen Magyarország. Igaz a pásztorélet ma már nem a mindennapok része, hanem inkább hagyományőrző, kulturális tevékenység identitásunk megőrzésére. Persze ezt egy pulikutya nem tudja. Ő csak terelni akar ösztönből. A terelés mára szép hagyomány, ami szerencsére egyre nagyobb népszerűségnek örvend, köszönhetően az elkötelezett egyesületek által rendezett terelőversenyeknek és a puli és egyéb terelőfajták szerelmeseinek. Hévíz közvetett szomszédságában, a Salföldi Majorban is megrendezésre kerül egy ilyen verseny június elsején, ami igazán autentikus, igazán magyar, igazán őshonos lesz.

A népi pásztorkodás kétségtelenül a magyar ember mindennapi életének része volt. A pásztorélet pedig egy összetett, de jól behatárolható munka.
Csikós – lópásztor
Gulyás – marhapásztor
Juhász – juhpásztor
Kondás – disznópásztor

 

Manapság a gulyásról a gulyásleves, a juhászról valamelyik ismerősünk családneve,  a kondásról pedig a zalaegerszegi Kiskondás étterem jut eszünkbe itt Hévízen. Mindez azt bizonyítja, hogy bár a népi pásztorkodás már megszűnt Magyarországon, de egyes szokásait, hagyományait a mai napig őrizzük, még ha ez nem is tudatosul bennünk.

A nyári kerti partykon főzött bográcsos gulyásleves a pásztorok ebédjét idézi, míg a terelőversenyek és annak főszereplői a terelőkutyák, a pásztormunka hagyományait. A pulikutya pedig az őshonos terelőkutya. A jellegzetes rasztás szőrével, piros nyelvével, kiemelkedő intelligenciájával és minden más fajtánál erősebb ragaszkodásával és kötődésével a gazdájához

A pásztorok mindig is nagy becsben tartották a pulit, tőlük származik a híres mondás is: Van a kutya és van a Puli.

Móra Ferenc így írt a puliról: ”Az eb, az kutya, de a puli többet számít,  mint némelyik minden lében kanál ember.”

Manapság terelőversenyeken és tenyészszemléken találkozhatunk leginkább pulikkal, de pont ezeknek a hatására egyre több mai pásztor kezdi újra felfedezni az őshonos terelőkutyákban rejlő lehetőségeket. Persze ha a puli nem terelhet, mert hobbykutyaként a család hűséges tagja, akkor talál más munkát, őrzi a házat és a családtagokat. Nálunk ezt a munkát Csikasz végzi, őrzi a Kerub szerkesztőségének tagjait.  Szombaton pedig ösztönvizsgázik és remélhetőleg egyből terel a festői Salföldi Majorban.

A salföldi terelőverseny, egy igazán jó program a hévízi családoknak és turistáknak egyaránt.  Az esemény kapcsán felhívtuk a szervező Duna-Tisza Magyar Pásztorkutyás Hagyományőrző és Sport Egyesület elnökét, Keve Gábort, hogy kicsit többet megtudjunk a helyszínről, a programokról és erről a különleges versenyről:

Mint megtudtuk a terelőverseny a Balaton-Felvidéki Nemzeti Park által üzemeltetett Salföldi Majorban lesz. Ezen a gyönyörű helyen van állatsimogató, megtalálhatók itt a magyar háziállat fajták, fotókiállítás, fűszer- és gyógynövénykert, lovaglás, lovaskocsikázás. Minden, ami szem szájnak ingere. A belépő felnőtteknek 600 forint, gyermekeknek 3-14 éves kor között 400 forint. Június elsején azonban ezért a jegyért a terelőverseny és a kapcsolódó programok is megtekinthetőek lesznek.

KERUB: Hogyan zajlik pontosan a terelőverseny?

Keve Gábor: Két karámot fognak a kutyák terelgetni, vagyis 15-15 juhot. Amíg az egyik karám dolgozik, a másik pihen. Különböző nehézségi fokozatú kategóriákban indulnak a versenyzők, ahol is egy kijelölt akadálypályán kell meghatározott időre végigterelni a juhokat. Az első feladat minden esetben az állatok kihajtása. Majd pedig a nehézségi fokozatnak megfelelően kell olyan feladatokat végrehajtaniuk, mint például egy gémeskút megkerülése, vagy éppen egy kijelölt juh leválasztása a nyájból. Mindezt időre. A bírók pontozzák a feladat pontos, időre történő végrehajtását, a pásztor és kutyája összhangját, bizonyos kategóriákban pedig a hagyományos viselet meglétét is. A versenyt követően fiatal terelőkutya jelöltek ösztönpróbája lesz, amikor is felmérik a jelentkező kutyánál, hogy megvan-e bennük a terelési ösztön. Amennyiben igen, akkor az első találkozáskor a kutya azonnal ösztönből nekiáll terelni a juhokat, amiről aztán távozáskor bizonyítványt is kap. A verseny mellett lesz még komondor, kuvasz és mudi kutyakiállítás, 15:00-tól pedig egy 1 órás profi csikós lovasbemutató. Pásztorok kínálják majd különleges, saját készítésű hagyományos eszközeiket, aki megszomjazik az pedig a major büféjében találhat magának frissítő italokat.

Mindenkinek szívből ajánljuk ezt a különleges eseményt. A terelőverseny megnyitója Június 1-én 9:30-kor lesz, a verseny maga pedig 10:00-kor kezdődik. Aki mégsem tud csatlakozni megnézheti majd utólag a Kerub által készített életképeket, videókat a versenyről és a Salföldi Majorról.

Az eseményt népszerűsítő plakát: